kihallgat

Hungarian

Etymology

ki- +‎ hallgat

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkiɦɒlɡɒt]
• Hyphenation: ki‧hall‧gat
• Rhymes: -ɒt

Verb

kihallgat

1. (transitive) to interrogate, question
2. (transitive) to overhear, eavesdrop (to listen to a conversation one is not intended to hear)

Conjugation

Conjugation of kihallgat

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	kihallgatok	kihallgatsz	kihallgat	kihallgatunk	kihallgattok	kihallgatnak
			def.	kihallgatom	kihallgatod	kihallgatja	kihallgatjuk	kihallgatjátok	kihallgatják
			2nd obj	kihallgatlak
		past	indef.	kihallgattam	kihallgattál	kihallgatott	kihallgattunk	kihallgattatok	kihallgattak
			def.	kihallgattam	kihallgattad	kihallgatta	kihallgattuk	kihallgattátok	kihallgatták
			2nd obj	kihallgattalak
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog hallgatni.
archaic preterite		indef.	kihallgaték	kihallgatál	kihallgata	kihallgatánk	kihallgatátok	kihallgatának
		def.	kihallgatám	kihallgatád	kihallgatá	kihallgatánk	kihallgatátok	kihallgaták
		2nd obj	kihallgatálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kihallgat vala, kihallgatott vala/volt.
archaic future	indef.	kihallgatandok	kihallgatandasz	kihallgatand	kihallgatandunk	kihallgatandotok	kihallgatandanak
	def.	kihallgatandom	kihallgatandod	kihallgatandja	kihallgatandjuk	kihallgatandjátok	kihallgatandják
	2nd obj	kihallgatandalak
condi­tional	pre­sent	indef.	kihallgatnék	kihallgatnál	kihallgatna	kihallgatnánk	kihallgatnátok	kihallgatnának
		def.	kihallgatnám	kihallgatnád	kihallgatná	kihallgatnánk (or kihallgatnók)	kihallgatnátok	kihallgatnák
		2nd obj	kihallgatnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kihallgatott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	kihallgassak	kihallgass or kihallgassál	kihallgasson	kihallgassunk	kihallgassatok	kihallgassanak
			def.	kihallgassam	kihallgasd or kihallgassad	kihallgassa	kihallgassuk	kihallgassátok	kihallgassák
			2nd obj	kihallgassalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kihallgatott légyen
infinitive	kihallgatni		kihallgatnom	kihallgatnod	kihallgatnia	kihallgatnunk	kihallgatnotok	kihallgatniuk
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	kihallgatás		kihallgató	kihallgatott	kihallgatandó	kihallgatva (kihallgatván)		kihallgattat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem hallgat ki or ki is hallgat.

Potential conjugation of kihallgat

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	kihallgathatok	kihallgathatsz	kihallgathat	kihallgathatunk	kihallgathattok	kihallgathatnak
			def.	kihallgathatom	kihallgathatod	kihallgathatja	kihallgathatjuk	kihallgathatjátok	kihallgathatják
			2nd obj	kihallgathatlak
		past	indef.	kihallgathattam	kihallgathattál	kihallgathatott	kihallgathattunk	kihallgathattatok	kihallgathattak
			def.	kihallgathattam	kihallgathattad	kihallgathatta	kihallgathattuk	kihallgathattátok	kihallgathatták
			2nd obj	kihallgathattalak
archaic preterite		indef.	kihallgathaték	kihallgathatál	kihallgathata	kihallgathatánk	kihallgathatátok	kihallgathatának
		def.	kihallgathatám	kihallgathatád	kihallgathatá	kihallgathatánk	kihallgathatátok	kihallgathaták
		2nd obj	kihallgathatálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kihallgathat vala, kihallgathatott vala/volt.
archaic future	indef.	kihallgathatandok or kihallgatandhatok	kihallgathatandasz or kihallgatandhatsz	kihallgathatand or kihallgatandhat	kihallgathatandunk or kihallgatandhatunk	kihallgathatandotok or kihallgatandhattok	kihallgathatandanak or kihallgatandhatnak
	def.	kihallgathatandom or kihallgatandhatom	kihallgathatandod or kihallgatandhatod	kihallgathatandja or kihallgatandhatja	kihallgathatandjuk or kihallgatandhatjuk	kihallgathatandjátok or kihallgatandhatjátok	kihallgathatandják or kihallgatandhatják
	2nd obj	kihallgathatandalak or kihallgatandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	kihallgathatnék	kihallgathatnál	kihallgathatna	kihallgathatnánk	kihallgathatnátok	kihallgathatnának
		def.	kihallgathatnám	kihallgathatnád	kihallgathatná	kihallgathatnánk (or kihallgathatnók)	kihallgathatnátok	kihallgathatnák
		2nd obj	kihallgathatnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kihallgathatott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	kihallgathassak	kihallgathass or kihallgathassál	kihallgathasson	kihallgathassunk	kihallgathassatok	kihallgathassanak
			def.	kihallgathassam	kihallgathasd or kihallgathassad	kihallgathassa	kihallgathassuk	kihallgathassátok	kihallgathassák
			2nd obj	kihallgathassalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kihallgathatott légyen
infinitive	(kihallgathatni)		(kihallgathatnom)	(kihallgathatnod)	(kihallgathatnia)	(kihallgathatnunk)	(kihallgathatnotok)	(kihallgathatniuk)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	kihallgatható			kihallgathatatlan		(kihallgathatva / kihallgathatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem hallgathat ki or ki is hallgathat.

Derived terms

• kihallgatás

Further reading

• kihallgat in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.