kekszeim

Hungarian

Etymology

keksz +‎ -eim (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛksɛjim]
• Hyphenation: kek‧sze‧im

Noun

kekszeim

1. first-person singular multiple-possession possessive of keksz

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	—	kekszeim
accusative	—	kekszeimet
dative	—	kekszeimnek
instrumental	—	kekszeimmel
causal-final	—	kekszeimért
translative	—	kekszeimmé
terminative	—	kekszeimig
essive-formal	—	kekszeimként
essive-modal	—	kekszeimül
inessive	—	kekszeimben
superessive	—	kekszeimen
adessive	—	kekszeimnél
illative	—	kekszeimbe
sublative	—	kekszeimre
allative	—	kekszeimhez
elative	—	kekszeimből
delative	—	kekszeimről
ablative	—	kekszeimtől
non-attributive possessive – singular	—	kekszeimé
non-attributive possessive – plural	—	kekszeiméi