katartikus

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from German kathartisch.[1] With Latinate -ikus ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkɒtɒrtikuʃ]
  • Hyphenation: ka‧tar‧ti‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

[edit]

katartikus (comparative katartikusabb, superlative legkatartikusabb)

  1. cathartic

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative katartikus katartikusak
accusative katartikusat katartikusakat
dative katartikusnak katartikusaknak
instrumental katartikussal katartikusakkal
causal-final katartikusért katartikusakért
translative katartikussá katartikusakká
terminative katartikusig katartikusakig
essive-formal katartikusként katartikusakként
essive-modal
inessive katartikusban katartikusakban
superessive katartikuson katartikusakon
adessive katartikusnál katartikusaknál
illative katartikusba katartikusakba
sublative katartikusra katartikusakra
allative katartikushoz katartikusakhoz
elative katartikusból katartikusakból
delative katartikusról katartikusakról
ablative katartikustól katartikusaktól
non-attributive
possessive - singular
katartikusé katartikusaké
non-attributive
possessive - plural
katartikuséi katartikusakéi
[edit]

See also

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN