kacér

See also: Kacer, kačer, Kačer, káčer, and Káčer

Hungarian

From Middle High German katzer (“heretic”), from Medieval Latin Cathari (“the Pure”), name of a Christian sect, from Ancient Greek καθαρός (katharós, “pure”).^[1]

kacér (comparative kacérabb, superlative legkacérabb)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kacér	kacérak
accusative	kacérat	kacérakat
dative	kacérnak	kacéraknak
instrumental	kacérral	kacérakkal
causal-final	kacérért	kacérakért
translative	kacérrá	kacérakká
terminative	kacérig	kacérakig
essive-formal	kacérként	kacérakként
essive-modal	kacérul	—
inessive	kacérban	kacérakban
superessive	kacéron	kacérakon
adessive	kacérnál	kacéraknál
illative	kacérba	kacérakba
sublative	kacérra	kacérakra
allative	kacérhoz	kacérakhoz
elative	kacérból	kacérakból
delative	kacérról	kacérakról
ablative	kacértól	kacéraktól
non-attributive possessive - singular	kacéré	kacéraké
non-attributive possessive - plural	kacéréi	kacérakéi

or

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kacér	kacérok
accusative	kacért	kacérokat
dative	kacérnak	kacéroknak
instrumental	kacérral	kacérokkal
causal-final	kacérért	kacérokért
translative	kacérrá	kacérokká
terminative	kacérig	kacérokig
essive-formal	kacérként	kacérokként
essive-modal	kacérul	—
inessive	kacérban	kacérokban
superessive	kacéron	kacérokon
adessive	kacérnál	kacéroknál
illative	kacérba	kacérokba
sublative	kacérra	kacérokra
allative	kacérhoz	kacérokhoz
elative	kacérból	kacérokból
delative	kacérról	kacérokról
ablative	kacértól	kacéroktól
non-attributive possessive - singular	kacéré	kacéroké
non-attributive possessive - plural	kacéréi	kacérokéi

^ kacér in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)