különít

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From the adjective külön (separate) +‎ -ít (verb-forming suffix).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkyløniːt]
  • Hyphenation: kü‧lö‧nít
  • Rhymes: -iːt

Verb

[edit]

különít

  1. (transitive) to separate, isolate, segregate, confine, quarantine, appropriate, set apart for (followed by -ra/-re)
    Az anyagot szilárd és folyékony részekre különítjük.
    We separate the material into solid and fluid components.

Conjugation

[edit]

Derived terms

[edit]

(With verbal prefixes):

[edit]

Further reading

[edit]
  • elkülönít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elkülönít in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
  • elkülönít in Ferenc Pusztai (Q112535193), editor (2003), Magyar értelmező kéziszótár, Budapest: Akadémiai Kiadó, 2nd, expanded and revised edition (ÉKsz.2) (online searchable version under development)