Jump to content

közcélú

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

közcél (public purpose) +‎ (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkøst͡seːluː]
  • Hyphenation: köz‧cé‧lú
  • Rhymes: -luː

Adjective

[edit]

közcélú (comparative közcélúbb, superlative legközcélúbb)

  1. public (of public purposes)
    közcélú szervezetekpublic organizations

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative közcélú közcélúak
accusative közcélút közcélúakat
dative közcélúnak közcélúaknak
instrumental közcélúval közcélúakkal
causal-final közcélúért közcélúakért
translative közcélúvá közcélúakká
terminative közcélúig közcélúakig
essive-formal közcélúként közcélúakként
essive-modal
inessive közcélúban közcélúakban
superessive közcélún közcélúakon
adessive közcélúnál közcélúaknál
illative közcélúba közcélúakba
sublative közcélúra közcélúakra
allative közcélúhoz közcélúakhoz
elative közcélúból közcélúakból
delative közcélúról közcélúakról
ablative közcélútól közcélúaktól
non-attributive
possessive – singular
közcélúé közcélúaké
non-attributive
possessive – plural
közcélúéi közcélúakéi