körei

See also: Kórei, kōrei, and Kōrei

Hungarian

Etymology

kör +‎ -ei (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkørɛji]
• Hyphenation: kö‧rei

Noun

körei

1. third-person singular multiple-possession possessive of kör

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	—	körei
accusative	—	köreit
dative	—	köreinek
instrumental	—	köreivel
causal-final	—	köreiért
translative	—	köreivé
terminative	—	köreiig
essive-formal	—	köreiként
essive-modal	—	köreiül
inessive	—	köreiben
superessive	—	körein
adessive	—	köreinél
illative	—	köreibe
sublative	—	köreire
allative	—	köreihez
elative	—	köreiből
delative	—	köreiről
ablative	—	köreitől
non-attributive possessive – singular	—	köreié
non-attributive possessive – plural	—	köreiéi