költői

Hungarian

költő (“poet”) +‎ -i (adjective-forming suffix)

költői (comparative költőibb, superlative legköltőibb)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	költői	költőiek
accusative	költőit	költőieket
dative	költőinek	költőieknek
instrumental	költőivel	költőiekkel
causal-final	költőiért	költőiekért
translative	költőivé	költőiekké
terminative	költőiig	költőiekig
essive-formal	költőiként	költőiekként
essive-modal	—	—
inessive	költőiben	költőiekben
superessive	költőin	költőieken
adessive	költőinél	költőieknél
illative	költőibe	költőiekbe
sublative	költőire	költőiekre
allative	költőihez	költőiekhez
elative	költőiből	költőiekből
delative	költőiről	költőiekről
ablative	költőitől	költőiektől
non-attributive possessive – singular	költőié	költőieké
non-attributive possessive – plural	költőiéi	költőiekéi

költő (“poet”) +‎ -i (possessive suffix)

költői

third-person singular multiple-possession possessive of költő
a múlt század költői ― the poets of the last century

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	költői
accusative	—	költőit
dative	—	költőinek
instrumental	—	költőivel
causal-final	—	költőiért
translative	—	költőivé
terminative	—	költőiig
essive-formal	—	költőiként
essive-modal	—	—
inessive	—	költőiben
superessive	—	költőin
adessive	—	költőinél
illative	—	költőibe
sublative	—	költőire
allative	—	költőihez
elative	—	költőiből
delative	—	költőiről
ablative	—	költőitől
non-attributive possessive – singular	—	költőié
non-attributive possessive – plural	—	költőiéi