kényszerű

Hungarian

From kényszer (“compulsion, force, duress”) +‎ -ű (adjective-forming suffix).

kényszerű (comparative kényszerűbb, superlative legkényszerűbb)

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kényszerű	kényszerűek
accusative	kényszerűt	kényszerűeket
dative	kényszerűnek	kényszerűeknek
instrumental	kényszerűvel	kényszerűekkel
causal-final	kényszerűért	kényszerűekért
translative	kényszerűvé	kényszerűekké
terminative	kényszerűig	kényszerűekig
essive-formal	kényszerűként	kényszerűekként
essive-modal	—	—
inessive	kényszerűben	kényszerűekben
superessive	kényszerűn	kényszerűeken
adessive	kényszerűnél	kényszerűeknél
illative	kényszerűbe	kényszerűekbe
sublative	kényszerűre	kényszerűekre
allative	kényszerűhöz	kényszerűekhez
elative	kényszerűből	kényszerűekből
delative	kényszerűről	kényszerűekről
ablative	kényszerűtől	kényszerűektől
non-attributive possessive - singular	kényszerűé	kényszerűeké
non-attributive possessive - plural	kényszerűéi	kényszerűekéi