jogtalan

Hungarian

Etymology

jog (“law”) +‎ -talan (“-less, without”, adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjoktɒlɒn]
• Hyphenation: jog‧ta‧lan

Adjective

jogtalan (not generally comparable, comparative jogtalanabb, superlative legjogtalanabb)

1. unlawful, illegal, wrongful

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	jogtalan	jogtalanok
accusative	jogtalant	jogtalanokat
dative	jogtalannak	jogtalanoknak
instrumental	jogtalannal	jogtalanokkal
causal-final	jogtalanért	jogtalanokért
translative	jogtalanná	jogtalanokká
terminative	jogtalanig	jogtalanokig
essive-formal	jogtalanként	jogtalanokként
essive-modal	jogtalanul	—
inessive	jogtalanban	jogtalanokban
superessive	jogtalanon	jogtalanokon
adessive	jogtalannál	jogtalanoknál
illative	jogtalanba	jogtalanokba
sublative	jogtalanra	jogtalanokra
allative	jogtalanhoz	jogtalanokhoz
elative	jogtalanból	jogtalanokból
delative	jogtalanról	jogtalanokról
ablative	jogtalantól	jogtalanoktól
non-attributive possessive - singular	jogtalané	jogtalanoké
non-attributive possessive - plural	jogtalanéi	jogtalanokéi

Derived terms

• jogtalanság
• jogtalanul

Further reading

• jogtalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN