Jump to content

jelenléti

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

jelenlét (presence) +‎ -i (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈjɛlɛnleːti]
  • Hyphenation: je‧len‧lé‧ti
  • Rhymes: -ti

Adjective

[edit]

jelenléti (not comparable)

  1. (of) presence, attendance, in person
    jelenléti ívattendance sheet
    jelenléti díjattendance fee
    jelenléti oktatásin person learning

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jelenléti jelenlétiek
accusative jelenlétit jelenlétieket
dative jelenlétinek jelenlétieknek
instrumental jelenlétivel jelenlétiekkel
causal-final jelenlétiért jelenlétiekért
translative jelenlétivé jelenlétiekké
terminative jelenlétiig jelenlétiekig
essive-formal jelenlétiként jelenlétiekként
essive-modal
inessive jelenlétiben jelenlétiekben
superessive jelenlétin jelenlétieken
adessive jelenlétinél jelenlétieknél
illative jelenlétibe jelenlétiekbe
sublative jelenlétire jelenlétiekre
allative jelenlétihez jelenlétiekhez
elative jelenlétiből jelenlétiekből
delative jelenlétiről jelenlétiekről
ablative jelenlétitől jelenlétiektől
non-attributive
possessive - singular
jelenlétié jelenlétieké
non-attributive
possessive - plural
jelenlétiéi jelenlétiekéi

Further reading

[edit]