Jump to content

igaza

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

igaz +‎ -a (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈiɡɒzɒ]
  • Hyphenation: iga‧za

Noun

[edit]

igaza

  1. third-person singular single-possession possessive of igaz

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative igaza
accusative igazát
dative igazának
instrumental igazával
causal-final igazáért
translative igazává
terminative igazáig
essive-formal igazaként
essive-modal igazául
inessive igazában
superessive igazán
adessive igazánál
illative igazába
sublative igazára
allative igazához
elative igazából
delative igazáról
ablative igazától
non-attributive
possessive - singular
igazáé
non-attributive
possessive - plural
igazáéi

Derived terms

[edit]