hangutánzó

Hungarian

Etymology

hang (“sound”) +‎ utánzó (“imitating”), from utánoz (“to imitate”) + -ó (present-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒŋɡutaːnzoː]
• Hyphenation: hang‧után‧zó
• Rhymes: -zoː

Adjective

hangutánzó (not generally comparable, comparative hangutánzóbb, superlative leghangutánzóbb)

1. (linguistics) onomatopoeic

   Synonym: onomatopoétikus

   Coordinate terms: (both: ideophonic, literally “atmosphere-depicting/evoking”, “sound‑depicting/evoking”) hangulatfestő, hangfestő

Declension

Inflection of hangutánzó

	singular	plural
nominative	hangutánzó	hangutánzók hangutánzóak
accusative	hangutánzót	hangutánzókat hangutánzóakat
dative	hangutánzónak	hangutánzóknak hangutánzóaknak
instrumental	hangutánzóval	hangutánzókkal hangutánzóakkal
causal-final	hangutánzóért	hangutánzókért hangutánzóakért
translative	hangutánzóvá	hangutánzókká hangutánzóakká
terminative	hangutánzóig	hangutánzókig hangutánzóakig
essive-formal	hangutánzóként	hangutánzókként hangutánzóakként
essive-modal	—	—
inessive	hangutánzóban	hangutánzókban hangutánzóakban
superessive	hangutánzón	hangutánzókon hangutánzóakon
adessive	hangutánzónál	hangutánzóknál hangutánzóaknál
illative	hangutánzóba	hangutánzókba hangutánzóakba
sublative	hangutánzóra	hangutánzókra hangutánzóakra
allative	hangutánzóhoz	hangutánzókhoz hangutánzóakhoz
elative	hangutánzóból	hangutánzókból hangutánzóakból
delative	hangutánzóról	hangutánzókról hangutánzóakról
ablative	hangutánzótól	hangutánzóktól hangutánzóaktól
non-attributive possessive – singular	hangutánzóé	hangutánzóké hangutánzóaké
non-attributive possessive – plural	hangutánzóéi	hangutánzókéi hangutánzóakéi

Further reading

• hangutánzó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN