gyönge

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɟøŋɡɛ]
  • Hyphenation: gyön‧ge
  • Rhymes: -ɡɛ

Adjective

[edit]

gyönge (comparative gyöngébb, superlative leggyöngébb)

  1. Alternative form of gyenge.

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative gyönge gyöngék
accusative gyöngét gyöngéket
dative gyöngének gyöngéknek
instrumental gyöngével gyöngékkel
causal-final gyöngéért gyöngékért
translative gyöngévé gyöngékké
terminative gyöngéig gyöngékig
essive-formal gyöngeként gyöngékként
essive-modal
inessive gyöngében gyöngékben
superessive gyöngén gyöngéken
adessive gyöngénél gyöngéknél
illative gyöngébe gyöngékbe
sublative gyöngére gyöngékre
allative gyöngéhez gyöngékhez
elative gyöngéből gyöngékből
delative gyöngéről gyöngékről
ablative gyöngétől gyöngéktől
non-attributive
possessive - singular
gyöngéé gyöngéké
non-attributive
possessive - plural
gyöngééi gyöngékéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • gyönge , redirecting to gyenge in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN