feltételez

Hungarian

Alternative forms

• föltételez

Etymology

feltétel +‎ -ez

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛlteːtɛlɛz]
• Hyphenation: fel‧té‧te‧lez
• Rhymes: -ɛz

Verb

feltételez

1. (transitive) to suppose, assume

   Synonyms: feltesz, gondol

2. (transitive) to postulate, posit

   Synonyms: feltesz, posztulál, alapul vesz, alapul tekint

3. (transitive) to presuppose

   Synonym: előfeltételez

Usage notes

Despite the fact that this word is etymologically feltétel +‎ -ez and not fel- +‎ tételez, fel is commonly split to create forms like tételezzük fel (“let’s suppose”). Splitting the verb is incorrect only in the sense “to presuppose, to be dependent on”.

Conjugation

Conjugation of feltételez

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	feltételezek	feltételezel	feltételez	feltételezünk	feltételeztek	feltételeznek
			def.	feltételezem	feltételezed	feltételezi	feltételezzük	feltételezitek	feltételezik
			2nd obj	feltételezlek
		past	indef.	feltételeztem	feltételeztél	feltételezett	feltételeztünk	feltételeztetek	feltételeztek
			def.	feltételeztem	feltételezted	feltételezte	feltételeztük	feltételeztétek	feltételezték
			2nd obj	feltételeztelek
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. feltételezni fog.
archaic preterite		indef.	feltételezék	feltételezél	feltételeze	feltételezénk	feltételezétek	feltételezének
		def.	feltételezém	feltételezéd	feltételezé	feltételezénk	feltételezétek	feltételezék
		2nd obj	feltételezélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. feltételez vala, feltételezett vala/volt.
archaic future	indef.	feltételezendek	feltételezendesz	feltételezend	feltételezendünk	feltételezendetek	feltételezendenek
	def.	feltételezendem	feltételezended	feltételezendi	feltételezendjük	feltételezenditek	feltételezendik
	2nd obj	feltételezendelek
condi­tional	pre­sent	indef.	feltételeznék	feltételeznél	feltételezne	feltételeznénk	feltételeznétek	feltételeznének
		def.	feltételezném	feltételeznéd	feltételezné	feltételeznénk (or feltételeznők)	feltételeznétek	feltételeznék
		2nd obj	feltételeznélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. feltételezett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	feltételezzek	feltételezz or feltételezzél	feltételezzen	feltételezzünk	feltételezzetek	feltételezzenek
			def.	feltételezzem	feltételezd or feltételezzed	feltételezze	feltételezzük	feltételezzétek	feltételezzék
			2nd obj	feltételezzelek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. feltételezett légyen
infinitive	feltételezni		feltételeznem	feltételezned	feltételeznie	feltételeznünk	feltételeznetek	feltételezniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	feltételezés		feltételező	feltételezett	feltételezendő	feltételezve (feltételezvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of feltételez

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	feltételezhetek	feltételezhetsz	feltételezhet	feltételezhetünk	feltételezhettek	feltételezhetnek
			def.	feltételezhetem	feltételezheted	feltételezheti	feltételezhetjük	feltételezhetitek	feltételezhetik
			2nd obj	feltételezhetlek
		past	indef.	feltételezhettem	feltételezhettél	feltételezhetett	feltételezhettünk	feltételezhettetek	feltételezhettek
			def.	feltételezhettem	feltételezhetted	feltételezhette	feltételezhettük	feltételezhettétek	feltételezhették
			2nd obj	feltételezhettelek
archaic preterite		indef.	feltételezheték	feltételezhetél	feltételezhete	feltételezheténk	feltételezhetétek	feltételezhetének
		def.	feltételezhetém	feltételezhetéd	feltételezheté	feltételezheténk	feltételezhetétek	feltételezheték
		2nd obj	feltételezhetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. feltételezhet vala, feltételezhetett vala/volt.
archaic future	indef.	feltételezhetendek or feltételezandhatok	feltételezhetendesz or feltételezandhatsz	feltételezhetend or feltételezandhat	feltételezhetendünk or feltételezandhatunk	feltételezhetendetek or feltételezandhattok	feltételezhetendenek or feltételezandhatnak
	def.	feltételezhetendem or feltételezandhatom	feltételezhetended or feltételezandhatod	feltételezhetendi or feltételezandhatja	feltételezhetendjük or feltételezandhatjuk	feltételezhetenditek or feltételezandhatjátok	feltételezhetendik or feltételezandhatják
	2nd obj	feltételezhetendelek or feltételezandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	feltételezhetnék	feltételezhetnél	feltételezhetne	feltételezhetnénk	feltételezhetnétek	feltételezhetnének
		def.	feltételezhetném	feltételezhetnéd	feltételezhetné	feltételezhetnénk (or feltételezhetnők)	feltételezhetnétek	feltételezhetnék
		2nd obj	feltételezhetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. feltételezhetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	feltételezhessek	feltételezhess or feltételezhessél	feltételezhessen	feltételezhessünk	feltételezhessetek	feltételezhessenek
			def.	feltételezhessem	feltételezhesd or feltételezhessed	feltételezhesse	feltételezhessük	feltételezhessétek	feltételezhessék
			2nd obj	feltételezhesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. feltételezhetett légyen
infinitive	(feltételezhetni)		(feltételezhetnem)	(feltételezhetned)	(feltételezhetnie)	(feltételezhetnünk)	(feltételezhetnetek)	(feltételezhetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	feltételezhető			feltételezhetetlen		(feltételezhetve / feltételezhetvén)

Derived terms

• feltételezés

Further reading

• feltételez in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.