fejlett
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From fejlik (“to develop”) + -ett.[1]
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]fejlett (comparative fejlettebb, superlative legfejlettebb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | fejlett | fejlettek |
| accusative | fejlettet | fejletteket |
| dative | fejlettnek | fejletteknek |
| instrumental | fejlettel | fejlettekkel |
| causal-final | fejlettért | fejlettekért |
| translative | fejletté | fejlettekké |
| terminative | fejlettig | fejlettekig |
| essive-formal | fejlettként | fejlettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | fejlettben | fejlettekben |
| superessive | fejletten | fejletteken |
| adessive | fejlettnél | fejletteknél |
| illative | fejlettbe | fejlettekbe |
| sublative | fejlettre | fejlettekre |
| allative | fejletthez | fejlettekhez |
| elative | fejlettből | fejlettekből |
| delative | fejlettről | fejlettekről |
| ablative | fejlettől | fejlettektől |
| non-attributive possessive - singular |
fejletté | fejletteké |
| non-attributive possessive - plural |
fejlettéi | fejlettekéi |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
[edit]- fejlett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN