féltett

Hungarian

Etymology

félt (“to fear for”) +‎ -ett (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfeːltɛtː]
• Hyphenation: fél‧tett
• Rhymes: -ɛtː

Verb

féltett

1. third-person singular indicative past indefinite of félt

Participle

féltett

1. past participle of félt: jealously guarded/​treasured, precious

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	féltett	féltettek
accusative	féltettet	féltetteket
dative	féltettnek	féltetteknek
instrumental	féltettel	féltettekkel
causal-final	féltettért	féltettekért
translative	féltetté	féltettekké
terminative	féltettig	féltettekig
essive-formal	féltettként	féltettekként
essive-modal	—	—
inessive	féltettben	féltettekben
superessive	féltetten	féltetteken
adessive	féltettnél	féltetteknél
illative	féltettbe	féltettekbe
sublative	féltettre	féltettekre
allative	féltetthez	féltettekhez
elative	féltettből	féltettekből
delative	féltettről	féltettekről
ablative	féltettől	féltettektől
non-attributive possessive - singular	féltetté	féltetteké
non-attributive possessive - plural	féltettéi	féltettekéi