eseményei

Hungarian

Etymology

esemény +‎ -ei (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛʃɛmeːɲɛji]
• Hyphenation: ese‧mé‧nyei

Noun

eseményei

1. third-person singular multiple-possession possessive of esemény

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	—	eseményei
accusative	—	eseményeit
dative	—	eseményeinek
instrumental	—	eseményeivel
causal-final	—	eseményeiért
translative	—	eseményeivé
terminative	—	eseményeiig
essive-formal	—	eseményeiként
essive-modal	—	eseményeiül
inessive	—	eseményeiben
superessive	—	eseményein
adessive	—	eseményeinél
illative	—	eseményeibe
sublative	—	eseményeire
allative	—	eseményeihez
elative	—	eseményeiből
delative	—	eseményeiről
ablative	—	eseményeitől
non-attributive possessive – singular	—	eseményeié
non-attributive possessive – plural	—	eseményeiéi