erkölcsi
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]erkölcs + -i (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]erkölcsi (not comparable)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | erkölcsi | erkölcsiek |
| accusative | erkölcsit | erkölcsieket |
| dative | erkölcsinek | erkölcsieknek |
| instrumental | erkölcsivel | erkölcsiekkel |
| causal-final | erkölcsiért | erkölcsiekért |
| translative | erkölcsivé | erkölcsiekké |
| terminative | erkölcsiig | erkölcsiekig |
| essive-formal | erkölcsiként | erkölcsiekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | erkölcsiben | erkölcsiekben |
| superessive | erkölcsin | erkölcsieken |
| adessive | erkölcsinél | erkölcsieknél |
| illative | erkölcsibe | erkölcsiekbe |
| sublative | erkölcsire | erkölcsiekre |
| allative | erkölcsihez | erkölcsiekhez |
| elative | erkölcsiből | erkölcsiekből |
| delative | erkölcsiről | erkölcsiekről |
| ablative | erkölcsitől | erkölcsiektől |
| non-attributive possessive - singular |
erkölcsié | erkölcsieké |
| non-attributive possessive - plural |
erkölcsiéi | erkölcsiekéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- erkölcsi in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- erkölcsi in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).