erkölcsös
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]erkölcsös (comparative erkölcsösebb, superlative legerkölcsösebb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | erkölcsös | erkölcsösek |
| accusative | erkölcsöset | erkölcsöseket |
| dative | erkölcsösnek | erkölcsöseknek |
| instrumental | erkölcsössel | erkölcsösekkel |
| causal-final | erkölcsösért | erkölcsösekért |
| translative | erkölcsössé | erkölcsösekké |
| terminative | erkölcsösig | erkölcsösekig |
| essive-formal | erkölcsösként | erkölcsösekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | erkölcsösben | erkölcsösekben |
| superessive | erkölcsösön | erkölcsöseken |
| adessive | erkölcsösnél | erkölcsöseknél |
| illative | erkölcsösbe | erkölcsösekbe |
| sublative | erkölcsösre | erkölcsösekre |
| allative | erkölcsöshöz | erkölcsösekhez |
| elative | erkölcsösből | erkölcsösekből |
| delative | erkölcsösről | erkölcsösekről |
| ablative | erkölcsöstől | erkölcsösektől |
| non-attributive possessive - singular |
erkölcsösé | erkölcsöseké |
| non-attributive possessive - plural |
erkölcsöséi | erkölcsösekéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- erkölcsös in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- erkölcsös in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).