emberlakatlan

Hungarian

Etymology

ember (“human”) +‎ lakatlan (“uninhabited, unpopulated”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛmbɛrlɒkɒtlɒn]
• Hyphenation: em‧ber‧la‧kat‧lan

Adjective

emberlakatlan (not comparable)

1. (rare, literary) uninhabited, unpopulated (by people)
   • 1869, Mór Jókai, A kőszívű ember fiai^[1] (The Baron’s Sons)^[2] part 2, chapter 18, translated by Percy Favor Bicknell:

     A hajnal a puszta közepén találta Ödönt. Sík, emberlakatlan róna közepett. ¶ Körös-körül csak puszta föld és puszta ég.

     The dawn found Ödön alone on the wide heath, — a bare and desolate plain before him, where nothing but earth and sky met the view.

   • 1872, Mór Jókai, Az arany ember^[3] (Timar’s Two Worlds),^[4] book 5, chapter 1, translated by Mrs. Hegan Kennard:

     El van határozva. Nekik el kell válniok. Noémi nem maradhat többé egyedül az emberlakatlan szigeten. E nőnek igazságot kell szolgáltatni hűségeért s szerelmeért, átkozott volna, aki őt martalékul hagyná ott a rémek pusztájában, miután testét-lelkét sajátjává tette.

     His decision was taken—they must have a divorce. Noémi could not live alone on that desert island. The woman must have justice in return for her fidelity and love: accursed would he be who could find it in his heart to abandon her who had given herself to him body and soul.

   Synonyms: elhagyatott, lakatlan, néptelen

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	emberlakatlan	emberlakatlanok
accusative	emberlakatlant	emberlakatlanokat
dative	emberlakatlannak	emberlakatlanoknak
instrumental	emberlakatlannal	emberlakatlanokkal
causal-final	emberlakatlanért	emberlakatlanokért
translative	emberlakatlanná	emberlakatlanokká
terminative	emberlakatlanig	emberlakatlanokig
essive-formal	emberlakatlanként	emberlakatlanokként
essive-modal	emberlakatlanul	—
inessive	emberlakatlanban	emberlakatlanokban
superessive	emberlakatlanon	emberlakatlanokon
adessive	emberlakatlannál	emberlakatlanoknál
illative	emberlakatlanba	emberlakatlanokba
sublative	emberlakatlanra	emberlakatlanokra
allative	emberlakatlanhoz	emberlakatlanokhoz
elative	emberlakatlanból	emberlakatlanokból
delative	emberlakatlanról	emberlakatlanokról
ablative	emberlakatlantól	emberlakatlanoktól
non-attributive possessive – singular	emberlakatlané	emberlakatlanoké
non-attributive possessive – plural	emberlakatlanéi	emberlakatlanokéi