elsüllyeszthetetlen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

elsüllyeszt (to cause something to sink) +‎ -hetetlen (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛlʃyjːɛsthɛtɛtlɛn]
  • Hyphenation: el‧süly‧lyeszt‧he‧tet‧len

Adjective

[edit]

elsüllyeszthetetlen (not comparable)

  1. unsinkable

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative elsüllyeszthetetlen elsüllyeszthetetlenek
accusative elsüllyeszthetetlent elsüllyeszthetetleneket
dative elsüllyeszthetetlennek elsüllyeszthetetleneknek
instrumental elsüllyeszthetetlennel elsüllyeszthetetlenekkel
causal-final elsüllyeszthetetlenért elsüllyeszthetetlenekért
translative elsüllyeszthetetlenné elsüllyeszthetetlenekké
terminative elsüllyeszthetetlenig elsüllyeszthetetlenekig
essive-formal elsüllyeszthetetlenként elsüllyeszthetetlenekként
essive-modal elsüllyeszthetetlenül
inessive elsüllyeszthetetlenben elsüllyeszthetetlenekben
superessive elsüllyeszthetetlenen elsüllyeszthetetleneken
adessive elsüllyeszthetetlennél elsüllyeszthetetleneknél
illative elsüllyeszthetetlenbe elsüllyeszthetetlenekbe
sublative elsüllyeszthetetlenre elsüllyeszthetetlenekre
allative elsüllyeszthetetlenhez elsüllyeszthetetlenekhez
elative elsüllyeszthetetlenből elsüllyeszthetetlenekből
delative elsüllyeszthetetlenről elsüllyeszthetetlenekről
ablative elsüllyeszthetetlentől elsüllyeszthetetlenektől
non-attributive
possessive - singular
elsüllyeszthetetlené elsüllyeszthetetleneké
non-attributive
possessive - plural
elsüllyeszthetetlenéi elsüllyeszthetetlenekéi

Derived terms

[edit]

See also

[edit]