előléptet

Hungarian

Etymology

előlép (“to step forward, to advance”) +‎ -tet (causative suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛløːleːptɛt]
• Hyphenation: elő‧lép‧tet
• Rhymes: -ɛt

Verb

előléptet

1. (transitive) causative of előlép: to promote (to raise to a more important, responsible, or remunerative job or rank)

   Ahelyett, hogy kirúgták volna, területi értékesítési vezetővé léptették elő.

   Instead of sacking him/her, they promoted him/her to regional sales manager.

Conjugation

Conjugation of előléptet

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	előléptetek	előléptetsz	előléptet	előléptetünk	előléptettek	előléptetnek
			def.	előléptetem	előlépteted	előlépteti	előléptetjük	előléptetitek	előléptetik
			2nd obj	előléptetlek
		past	indef.	előléptettem	előléptettél	előléptetett	előléptettünk	előléptettetek	előléptettek
			def.	előléptettem	előléptetted	előléptette	előléptettük	előléptettétek	előléptették
			2nd obj	előléptettelek
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. elő fog léptetni.
archaic preterite		indef.	előlépteték	előléptetél	előléptete	előlépteténk	előléptetétek	előléptetének
		def.	előléptetém	előléptetéd	előlépteté	előlépteténk	előléptetétek	előlépteték
		2nd obj	előléptetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. előléptet vala, előléptetett vala/volt.
archaic future	indef.	előléptetendek	előléptetendesz	előléptetend	előléptetendünk	előléptetendetek	előléptetendenek
	def.	előléptetendem	előléptetended	előléptetendi	előléptetendjük	előléptetenditek	előléptetendik
	2nd obj	előléptetendelek
condi­tional	pre­sent	indef.	előléptetnék	előléptetnél	előléptetne	előléptetnénk	előléptetnétek	előléptetnének
		def.	előléptetném	előléptetnéd	előléptetné	előléptetnénk (or előléptetnők)	előléptetnétek	előléptetnék
		2nd obj	előléptetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. előléptetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	előléptessek	előléptess or előléptessél	előléptessen	előléptessünk	előléptessetek	előléptessenek
			def.	előléptessem	előléptesd or előléptessed	előléptesse	előléptessük	előléptessétek	előléptessék
			2nd obj	előléptesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. előléptetett légyen
infinitive	előléptetni		előléptetnem	előléptetned	előléptetnie	előléptetnünk	előléptetnetek	előléptetniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	előléptetés		előléptető	előléptetett	előléptetendő	előléptetve (előléptetvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem léptet elő or elő is léptet.

Potential conjugation of előléptet

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	előléptethetek	előléptethetsz	előléptethet	előléptethetünk	előléptethettek	előléptethetnek
			def.	előléptethetem	előléptetheted	előléptetheti	előléptethetjük	előléptethetitek	előléptethetik
			2nd obj	előléptethetlek
		past	indef.	előléptethettem	előléptethettél	előléptethetett	előléptethettünk	előléptethettetek	előléptethettek
			def.	előléptethettem	előléptethetted	előléptethette	előléptethettük	előléptethettétek	előléptethették
			2nd obj	előléptethettelek
archaic preterite		indef.	előléptetheték	előléptethetél	előléptethete	előléptetheténk	előléptethetétek	előléptethetének
		def.	előléptethetém	előléptethetéd	előléptetheté	előléptetheténk	előléptethetétek	előléptetheték
		2nd obj	előléptethetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. előléptethet vala, előléptethetett vala/volt.
archaic future	indef.	előléptethetendek or előléptetandhatok	előléptethetendesz or előléptetandhatsz	előléptethetend or előléptetandhat	előléptethetendünk or előléptetandhatunk	előléptethetendetek or előléptetandhattok	előléptethetendenek or előléptetandhatnak
	def.	előléptethetendem or előléptetandhatom	előléptethetended or előléptetandhatod	előléptethetendi or előléptetandhatja	előléptethetendjük or előléptetandhatjuk	előléptethetenditek or előléptetandhatjátok	előléptethetendik or előléptetandhatják
	2nd obj	előléptethetendelek or előléptetandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	előléptethetnék	előléptethetnél	előléptethetne	előléptethetnénk	előléptethetnétek	előléptethetnének
		def.	előléptethetném	előléptethetnéd	előléptethetné	előléptethetnénk (or előléptethetnők)	előléptethetnétek	előléptethetnék
		2nd obj	előléptethetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. előléptethetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	előléptethessek	előléptethess or előléptethessél	előléptethessen	előléptethessünk	előléptethessetek	előléptethessenek
			def.	előléptethessem	előléptethesd or előléptethessed	előléptethesse	előléptethessük	előléptethessétek	előléptethessék
			2nd obj	előléptethesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. előléptethetett légyen
infinitive	(előléptethetni)		(előléptethetnem)	(előléptethetned)	(előléptethetnie)	(előléptethetnünk)	(előléptethetnetek)	(előléptethetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	előléptethető			előléptethetetlen		(előléptethetve / előléptethetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem léptethet elő or elő is léptethet.

Derived terms

• előléptetés

Further reading

• előléptet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• előléptet in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).