elégedetlenkedik

Hungarian

Etymology

elégedetlen (“unsatisfied, discontented”) +‎ -kedik (verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛleːɡɛdɛtlɛŋkɛdik]
• Hyphenation: elé‧ge‧det‧len‧ke‧dik
• Rhymes: -ɛdik

Verb

elégedetlenkedik

1. (intransitive) to express one's discontent/dissatisfaction continuously

   Synonym: zúgolódik

Conjugation

conjugation of elégedetlenkedik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	elégedetlenkedem or elégedetlenkedek	elégedetlenkedsz	elégedetlenkedik	elégedetlenkedünk	elégedetlenkedtek	elégedetlenkednek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	elégedetlenkedtem	elégedetlenkedtél	elégedetlenkedett	elégedetlenkedtünk	elégedetlenkedtetek	elégedetlenkedtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. elégedetlenkedni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	elégedetlenkedék or elégedetlenkedém	elégedetlenkedél	elégedetlenkede or elégedetlenkedék	elégedetlenkedénk	elégedetlenkedétek	elégedetlenkedének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. elégedetlenkedik vala, elégedetlenkedett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	elégedetlenkedendek (or elégedetlenkedendem)	elégedetlenkedendesz (or elégedetlenkedendel)	elégedetlenkedend (or elégedetlenkedendik*)	elégedetlenkedendünk	elégedetlenkedendetek	elégedetlenkedendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	elégedetlenkednék (or elégedetlenkedném)	elégedetlenkednél	elégedetlenkedne (or elégedetlenkednék*)	elégedetlenkednénk	elégedetlenkednétek	elégedetlenkednének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. elégedetlenkedett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	elégedetlenkedjek  or elégedetlenkedjem	elégedetlenkedj or elégedetlenkedjél	elégedetlenkedjen or elégedetlenkedjék	elégedetlenkedjünk	elégedetlenkedjetek	elégedetlenkedjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. elégedetlenkedett légyen
Infinitive	elégedetlenkedni		elégedetlenkednem	elégedetlenkedned	elégedetlenkednie	elégedetlenkednünk	elégedetlenkednetek	elégedetlenkedniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	elégedetlenkedés		elégedetlenkedő	elégedetlenkedett	―	elégedetlenkedve (elégedetlenkedvén)

potential conjugation of elégedetlenkedik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	elégedetlenkedhetek (or elégedetlenkedhetem)	elégedetlenkedhetsz (or elégedetlenkedhetel)	elégedetlenkedhet (or elégedetlenkedhetik)	elégedetlenkedhetünk	elégedetlenkedhettek	elégedetlenkedhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	elégedetlenkedhettem	elégedetlenkedhettél	elégedetlenkedhetett	elégedetlenkedhettünk	elégedetlenkedhettetek	elégedetlenkedhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	elégedetlenkedheték or elégedetlenkedhetém	elégedetlenkedhetél	elégedetlenkedhete or elégedetlenkedheték	elégedetlenkedheténk	elégedetlenkedhetétek	elégedetlenkedhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. elégedetlenkedhet vala, elégedetlenkedhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	elégedetlenkedhetendek or elégedetlenkedandhatok (or elégedetlenkedhetendem or elégedetlenkedandhatom)	elégedetlenkedhetendesz or elégedetlenkedandhatsz (or elégedetlenkedhetendel or elégedetlenkedandhatol)	elégedetlenkedhetend or elégedetlenkedandhat (or elégedetlenkedhetendik or elégedetlenkedandhatik*)	elégedetlenkedhetendünk or elégedetlenkedandhatunk	elégedetlenkedhetendetek or elégedetlenkedandhattok	elégedetlenkedhetendenek or elégedetlenkedandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	elégedetlenkedhetnék (or elégedetlenkedhetném)	elégedetlenkedhetnél	elégedetlenkedhetne (or elégedetlenkedhetnék*)	elégedetlenkedhetnénk	elégedetlenkedhetnétek	elégedetlenkedhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. elégedetlenkedhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	elégedetlenkedhessek (or elégedetlenkedhessem)	elégedetlenkedhess or elégedetlenkedhessél	elégedetlenkedhessen (or elégedetlenkedhessék)	elégedetlenkedhessünk	elégedetlenkedhessetek	elégedetlenkedhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. elégedetlenkedhetett légyen
Inf.	(elégedetlenkedhetni)		(elégedetlenkedhetnem)	(elégedetlenkedhetned)	(elégedetlenkedhetnie)	(elégedetlenkedhetnünk)	(elégedetlenkedhetnetek)	(elégedetlenkedhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(elégedetlenkedhetve / elégedetlenkedhetvén)

Further reading

• elégedetlenkedik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• elégedetlenkedik in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).