egyszerűsített

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

egyszerűsít +‎ -ett

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛcsɛryːʃiːtɛtː]
  • Hyphenation: egy‧sze‧rű‧sí‧tett
  • Rhymes: -ɛtː

Verb

[edit]

egyszerűsített

  1. third-person singular indicative past indefinite of egyszerűsít

Participle

[edit]

egyszerűsített

  1. past participle of egyszerűsít

Adjective

[edit]

egyszerűsített (not comparable)

  1. simplified
    egyszerűsített kínaiSimplified Chinese

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyszerűsített egyszerűsítettek
accusative egyszerűsítettet egyszerűsítetteket
dative egyszerűsítettnek egyszerűsítetteknek
instrumental egyszerűsítettel egyszerűsítettekkel
causal-final egyszerűsítettért egyszerűsítettekért
translative egyszerűsítetté egyszerűsítettekké
terminative egyszerűsítettig egyszerűsítettekig
essive-formal egyszerűsítettként egyszerűsítettekként
essive-modal
inessive egyszerűsítettben egyszerűsítettekben
superessive egyszerűsítetten egyszerűsítetteken
adessive egyszerűsítettnél egyszerűsítetteknél
illative egyszerűsítettbe egyszerűsítettekbe
sublative egyszerűsítettre egyszerűsítettekre
allative egyszerűsítetthez egyszerűsítettekhez
elative egyszerűsítettből egyszerűsítettekből
delative egyszerűsítettről egyszerűsítettekről
ablative egyszerűsítettől egyszerűsítettektől
non-attributive
possessive - singular
egyszerűsítetté egyszerűsítetteké
non-attributive
possessive - plural
egyszerűsítettéi egyszerűsítettekéi