Jump to content

egyensúlyi

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

egyensúly +‎ -i (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛɟɛnʃuːji]
  • Hyphenation: egyen‧sú‧lyi
  • Rhymes: -ji

Adjective

[edit]

egyensúlyi (not comparable)

  1. equilibrium
    egyensúlyi állapotsteady state; equilibrium state

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative egyensúlyi egyensúlyiak
accusative egyensúlyit egyensúlyiakat
dative egyensúlyinak egyensúlyiaknak
instrumental egyensúlyival egyensúlyiakkal
causal-final egyensúlyiért egyensúlyiakért
translative egyensúlyivá egyensúlyiakká
terminative egyensúlyiig egyensúlyiakig
essive-formal egyensúlyiként egyensúlyiakként
essive-modal
inessive egyensúlyiban egyensúlyiakban
superessive egyensúlyin egyensúlyiakon
adessive egyensúlyinál egyensúlyiaknál
illative egyensúlyiba egyensúlyiakba
sublative egyensúlyira egyensúlyiakra
allative egyensúlyihoz egyensúlyiakhoz
elative egyensúlyiból egyensúlyiakból
delative egyensúlyiról egyensúlyiakról
ablative egyensúlyitól egyensúlyiaktól
non-attributive
possessive – singular
egyensúlyié egyensúlyiaké
non-attributive
possessive – plural
egyensúlyiéi egyensúlyiakéi

See also

[edit]