egocentrikus

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛɡot͡sɛntrikuʃ]
  • Hyphenation: ego‧cent‧ri‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

[edit]

egocentrikus (comparative egocentrikusabb, superlative legegocentrikusabb)

  1. egocentric

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative egocentrikus egocentrikusak
accusative egocentrikusat egocentrikusakat
dative egocentrikusnak egocentrikusaknak
instrumental egocentrikussal egocentrikusakkal
causal-final egocentrikusért egocentrikusakért
translative egocentrikussá egocentrikusakká
terminative egocentrikusig egocentrikusakig
essive-formal egocentrikusként egocentrikusakként
essive-modal
inessive egocentrikusban egocentrikusakban
superessive egocentrikuson egocentrikusakon
adessive egocentrikusnál egocentrikusaknál
illative egocentrikusba egocentrikusakba
sublative egocentrikusra egocentrikusakra
allative egocentrikushoz egocentrikusakhoz
elative egocentrikusból egocentrikusakból
delative egocentrikusról egocentrikusakról
ablative egocentrikustól egocentrikusaktól
non-attributive
possessive - singular
egocentrikusé egocentrikusaké
non-attributive
possessive - plural
egocentrikuséi egocentrikusakéi

Derived terms

[edit]

See also

[edit]

Further reading

[edit]
  • egocentrikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • egocentrikus in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).