domború
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]A Hungarian derivation, probably from the noun domb (“hill”).[1]
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]domború (comparative domborúbb, superlative legdomborúbb)
Declension
[edit]Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | domború | domborúak |
accusative | domborút | domborúakat |
dative | domborúnak | domborúaknak |
instrumental | domborúval | domborúakkal |
causal-final | domborúért | domborúakért |
translative | domborúvá | domborúakká |
terminative | domborúig | domborúakig |
essive-formal | domborúként | domborúakként |
essive-modal | — | — |
inessive | domborúban | domborúakban |
superessive | domborún | domborúakon |
adessive | domborúnál | domborúaknál |
illative | domborúba | domborúakba |
sublative | domborúra | domborúakra |
allative | domborúhoz | domborúakhoz |
elative | domborúból | domborúakból |
delative | domborúról | domborúakról |
ablative | domborútól | domborúaktól |
non-attributive possessive - singular |
domborúé | domborúaké |
non-attributive possessive - plural |
domborúéi | domborúakéi |
References
[edit]- ^ domború in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- domború in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- domború in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).