Jump to content

dísztelen

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

dísz (decoration) +‎ -telen (without, adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈdiːstɛlɛn]
  • Hyphenation: dísz‧te‧len

Adjective

[edit]

dísztelen (comparative dísztelenebb, superlative legdísztelenebb)

  1. undecorated, unadorned, bare, naked, plain (having no decoration)
    Synonyms: egyszerű, sima

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative dísztelen dísztelenek
accusative dísztelent díszteleneket
dative dísztelennek díszteleneknek
instrumental dísztelennel dísztelenekkel
causal-final dísztelenért dísztelenekért
translative dísztelenné dísztelenekké
terminative dísztelenig dísztelenekig
essive-formal dísztelenként dísztelenekként
essive-modal dísztelenül
inessive dísztelenben dísztelenekben
superessive dísztelenen díszteleneken
adessive dísztelennél díszteleneknél
illative dísztelenbe dísztelenekbe
sublative dísztelenre dísztelenekre
allative dísztelenhez dísztelenekhez
elative dísztelenből dísztelenekből
delative dísztelenről dísztelenekről
ablative dísztelentől dísztelenektől
non-attributive
possessive - singular
dísztelené díszteleneké
non-attributive
possessive - plural
dísztelenéi dísztelenekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • dísztelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • dísztelen in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).