Jump to content

csüng

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Unknown, split from the earlier csügg (to hang, dangle; cling).[1][2]

Pronunciation

[edit]

Verb

[edit]

csüng

  1. (intransitive) to hang, to dangle
    Synonyms: (in one sense of the latter, in literary style) csügg, függ, lóg
  2. (intransitive) to cling to someone or something (with -n/-on/-en/-ön)
  3. (intransitive) Synonym of csügg, to hang on someone's words (to pay close attention to, or regard with admiration) (with -n/-on/-en/-ön)

Conjugation

[edit]

or

See also its conjugation at E-Szókincs.

Derived terms

[edit]

(With verbal prefixes):

References

[edit]
  1. ^ csüng in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ csüng in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

[edit]
  • csüng in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
  • csüng in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN