csökönyös

Hungarian

csökönyös (comparative csökönyösebb, superlative legcsökönyösebb)

(of a person) obstinate, stubborn, headstrong, pigheaded (adhering to an opinion, purpose, or course, usually unreasonably)
Synonyms: makacs, önfejű
- 1974, William Faulkner, translated by Árpád Göncz, Sartoris, Budapest: Európa Könyvkiadó, translation of Sartoris, →ISBN, page 37:
  Nyolcvan éve élek ezek közt a csökönyös Sartorisok közt, és soha, egyetlen hazajáró szellemüknek még meg nem szereztem az örömöt, hogy akár egy csepp könnyet is hullajtsak érte.
  I’ve lived with these bullheaded Sartorises for eighty years, and I’ll never give a single ghost of ’em the satisfaction of shedding a tear over him.
(of an animal, mainly of a horse or donkey) obstinate, stubborn
(of an illness) persistent, stubborn (difficult to cure)
Synonyms: makacs, nehezen gyógyítható

Inflection of csökönyös
	singular	plural
nominative	csökönyös	csökönyösek
accusative	csökönyöst csökönyöset	csökönyöseket
dative	csökönyösnek	csökönyöseknek
instrumental	csökönyössel	csökönyösekkel
causal-final	csökönyösért	csökönyösekért
translative	csökönyössé	csökönyösekké
terminative	csökönyösig	csökönyösekig
essive-formal	csökönyösként	csökönyösekként
essive-modal	—	—
inessive	csökönyösben	csökönyösekben
superessive	csökönyösön	csökönyöseken
adessive	csökönyösnél	csökönyöseknél
illative	csökönyösbe	csökönyösekbe
sublative	csökönyösre	csökönyösekre
allative	csökönyöshöz	csökönyösekhez
elative	csökönyösből	csökönyösekből
delative	csökönyösről	csökönyösekről
ablative	csökönyöstől	csökönyösektől
non-attributive possessive - singular	csökönyösé	csökönyöseké
non-attributive possessive - plural	csökönyöséi	csökönyösekéi