csöbre

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

csöbör +‎ -e (his/her/its, possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈt͡ʃøbrɛ]
  • Hyphenation: csöb‧re

Noun

[edit]

csöbre

  1. third-person singular single-possession possessive of csöbör

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative csöbre
accusative csöbrét
dative csöbrének
instrumental csöbrével
causal-final csöbréért
translative csöbrévé
terminative csöbréig
essive-formal csöbreként
essive-modal csöbréül
inessive csöbrében
superessive csöbrén
adessive csöbrénél
illative csöbrébe
sublative csöbrére
allative csöbréhez
elative csöbréből
delative csöbréről
ablative csöbrétől
non-attributive
possessive - singular
csöbréé
non-attributive
possessive - plural
csöbrééi