Jump to content

címzetes

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From archaic címzet +‎ -es (adjective-forming suffix), from cím(e)z (to address, title someone [as someone]) +‎ -et (noun-forming suffix), from cím (address, title).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈt͡siːmzɛtɛʃ]
  • Hyphenation: cím‧ze‧tes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

[edit]

címzetes (not comparable)

  1. titular, honorary

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative címzetes címzetesek
accusative címzeteset címzeteseket
dative címzetesnek címzeteseknek
instrumental címzetessel címzetesekkel
causal-final címzetesért címzetesekért
translative címzetessé címzetesekké
terminative címzetesig címzetesekig
essive-formal címzetesként címzetesekként
essive-modal
inessive címzetesben címzetesekben
superessive címzetesen címzeteseken
adessive címzetesnél címzeteseknél
illative címzetesbe címzetesekbe
sublative címzetesre címzetesekre
allative címzeteshez címzetesekhez
elative címzetesből címzetesekből
delative címzetesről címzetesekről
ablative címzetestől címzetesektől
non-attributive
possessive – singular
címzetesé címzeteseké
non-attributive
possessive – plural
címzeteséi címzetesekéi

Derived terms

[edit]
  • c. (abbreviation)

Further reading

[edit]
  • címzetes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • címzetes in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).