billenékeny

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

billen (to tilt, topple) +‎ -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbilːɛneːkɛɲ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: bil‧le‧né‧keny
  • Rhymes: -ɛɲ

Adjective

[edit]

billenékeny (comparative billenékenyebb, superlative legbillenékenyebb)

  1. (of an object) tiltable (easily falling over)
    Vigyázz, az a szék billenékeny. Hátra fogsz esni.Careful, that chair is tiltable. You will fall over.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative billenékeny billenékenyek
accusative billenékenyet billenékenyeket
dative billenékenynek billenékenyeknek
instrumental billenékennyel billenékenyekkel
causal-final billenékenyért billenékenyekért
translative billenékennyé billenékenyekké
terminative billenékenyig billenékenyekig
essive-formal billenékenyként billenékenyekként
essive-modal
inessive billenékenyben billenékenyekben
superessive billenékenyen billenékenyeken
adessive billenékenynél billenékenyeknél
illative billenékenybe billenékenyekbe
sublative billenékenyre billenékenyekre
allative billenékenyhez billenékenyekhez
elative billenékenyből billenékenyekből
delative billenékenyről billenékenyekről
ablative billenékenytől billenékenyektől
non-attributive
possessive - singular
billenékenyé billenékenyeké
non-attributive
possessive - plural
billenékenyéi billenékenyekéi

Derived terms

[edit]