becsületes

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

becsület +‎ -es (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbɛt͡ʃylɛtɛʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: be‧csü‧le‧tes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

[edit]

becsületes (comparative becsületesebb, superlative legbecsületesebb)

  1. honest
    Antonyms: becstelen, tisztességtelen

Declension

[edit]
Inflection of becsületes
singular plural
nominative becsületes becsületesek
accusative becsületeset
becsületest
becsületeseket
dative becsületesnek becsületeseknek
instrumental becsületessel becsületesekkel
causal-final becsületesért becsületesekért
translative becsületessé becsületesekké
terminative becsületesig becsületesekig
essive-formal becsületesként becsületesekként
essive-modal
inessive becsületesben becsületesekben
superessive becsületesen becsületeseken
adessive becsületesnél becsületeseknél
illative becsületesbe becsületesekbe
sublative becsületesre becsületesekre
allative becsületeshez becsületesekhez
elative becsületesből becsületesekből
delative becsületesről becsületesekről
ablative becsületestől becsületesektől
non-attributive
possessive - singular
becsületesé becsületeseké
non-attributive
possessive - plural
becsületeséi becsületesekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • becsületes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • becsületes in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).