Jump to content

bűntette

From Wiktionary, the free dictionary
See also: büntette

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From bűntett (crime) +‎ -e (his/her/its, possessive suffix).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbyːntɛtːɛ]
  • Hyphenation: bűn‧tet‧te

Noun

[edit]

bűntette

  1. third-person singular single-possession possessive of bűntett

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative bűntette
accusative bűntettét
dative bűntettének
instrumental bűntettével
causal-final bűntettéért
translative bűntettévé
terminative bűntettéig
essive-formal bűntetteként
essive-modal bűntettéül
inessive bűntettében
superessive bűntettén
adessive bűntetténél
illative bűntettébe
sublative bűntettére
allative bűntettéhez
elative bűntettéből
delative bűntettéről
ablative bűntettétől
non-attributive
possessive - singular
bűntettéé
non-attributive
possessive - plural
bűntettééi