autonóm
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From German autonom (“autonomous”).[1]
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]autonóm (not comparable)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | autonóm | autonómak |
| accusative | autonómat | autonómakat |
| dative | autonómnak | autonómaknak |
| instrumental | autonómmal | autonómakkal |
| causal-final | autonómért | autonómakért |
| translative | autonómmá | autonómakká |
| terminative | autonómig | autonómakig |
| essive-formal | autonómként | autonómakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | autonómban | autonómakban |
| superessive | autonómon | autonómakon |
| adessive | autonómnál | autonómaknál |
| illative | autonómba | autonómakba |
| sublative | autonómra | autonómakra |
| allative | autonómhoz | autonómakhoz |
| elative | autonómból | autonómakból |
| delative | autonómról | autonómakról |
| ablative | autonómtól | autonómaktól |
| non-attributive possessive - singular |
autonómé | autonómaké |
| non-attributive possessive - plural |
autonóméi | autonómakéi |
Derived terms
[edit]Expressions
Related terms
[edit]References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
[edit]- autonóm in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- autonóm in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).