autóim

Hungarian

Etymology

From autó +‎ -im (possessive suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒutoːjim]
• Hyphenation: au‧tó‧im

Noun

autóim

1. first-person singular multiple-possession possessive of autó

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	autóim
accusative	—	autóimat
dative	—	autóimnak
instrumental	—	autóimmal
causal-final	—	autóimért
translative	—	autóimmá
terminative	—	autóimig
essive-formal	—	autóimként
essive-modal	—	—
inessive	—	autóimban
superessive	—	autóimon
adessive	—	autóimnál
illative	—	autóimba
sublative	—	autóimra
allative	—	autóimhoz
elative	—	autóimból
delative	—	autóimról
ablative	—	autóimtól
non-attributive possessive - singular	—	autóimé
non-attributive possessive - plural	—	autóiméi