Jump to content

abszurd

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From German absurd, from Latin absurdus (discordant, senseless), from ab- + surdus (deaf).[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɒpsurd]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ab‧szurd
  • Rhymes: -urd

Adjective

[edit]

abszurd (comparative abszurdabb, superlative legabszurdabb)

  1. absurd

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative abszurd abszurdak
accusative abszurdat abszurdakat
dative abszurdnak abszurdaknak
instrumental abszurddal abszurdakkal
causal-final abszurdért abszurdakért
translative abszurddá abszurdakká
terminative abszurdig abszurdakig
essive-formal abszurdként abszurdakként
essive-modal
inessive abszurdban abszurdakban
superessive abszurdon abszurdakon
adessive abszurdnál abszurdaknál
illative abszurdba abszurdakba
sublative abszurdra abszurdakra
allative abszurdhoz abszurdakhoz
elative abszurdból abszurdakból
delative abszurdról abszurdakról
ablative abszurdtól abszurdaktól
non-attributive
possessive - singular
abszurdé abszurdaké
non-attributive
possessive - plural
abszurdéi abszurdakéi
[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]
  • abszurd in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • abszurd in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).