Jump to content

-kés

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From -ke (diminutive suffix) +‎ -s (adjective-forming suffix).

Pronunciation

[edit]

Suffix

[edit]

-kés

  1. (adjective-forming suffix) Added to an adjective to form a new adjective expressing easement or reduction of the original quality: -ish
    édes (sweet) + ‎-kés → ‎édeskés (sweetish, somewhat sweet)

Usage notes

[edit]
  • (adjective-forming suffix) Variants:
    -kás is added to back-vowel verbs
    -kés is added to front-vowel verbs

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative -kés -kések
accusative -késet -késeket
dative -késnek -késeknek
instrumental -késsel -késekkel
causal-final -késért -késekért
translative -késsé -késekké
terminative -késig -késekig
essive-formal -késként -késekként
essive-modal
inessive -késben -késekben
superessive -késen -késeken
adessive -késnél -késeknél
illative -késbe -késekbe
sublative -késre -késekre
allative -késhez -késekhez
elative -késből -késekből
delative -késről -késekről
ablative -késtől -késektől
non-attributive
possessive - singular
-késé -késeké
non-attributive
possessive - plural
-késéi -késekéi

Derived terms

[edit]

See also

[edit]