Jump to content

ügyeik

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ügy +‎ -eik (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈyɟɛjik]
  • Hyphenation: ügye‧ik

Noun

[edit]

ügyeik

  1. third-person plural multiple-possession possessive of ügy

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ügyeik
accusative ügyeiket
dative ügyeiknek
instrumental ügyeikkel
causal-final ügyeikért
translative ügyeikké
terminative ügyeikig
essive-formal ügyeikként
essive-modal ügyeikül
inessive ügyeikben
superessive ügyeiken
adessive ügyeiknél
illative ügyeikbe
sublative ügyeikre
allative ügyeikhez
elative ügyeikből
delative ügyeikről
ablative ügyeiktől
non-attributive
possessive - singular
ügyeiké
non-attributive
possessive - plural
ügyeikéi