úgynevezett
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]úgy (“so, in that manner”) + nevezett (“named, called”), from nevez (“to name something”) + -ett (past-tense and past-participle suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]úgynevezett (not comparable)
- so-called, what is known as… (what is called, in exact terms)
- so-called (alleged, assumed; so named; called by such a name, with a very strong connotation that the item is not worthy of that name)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | úgynevezett | úgynevezettek |
accusative | úgynevezettet | úgynevezetteket |
dative | úgynevezettnek | úgynevezetteknek |
instrumental | úgynevezettel | úgynevezettekkel |
causal-final | úgynevezettért | úgynevezettekért |
translative | úgynevezetté | úgynevezettekké |
terminative | úgynevezettig | úgynevezettekig |
essive-formal | úgynevezettként | úgynevezettekként |
essive-modal | — | — |
inessive | úgynevezettben | úgynevezettekben |
superessive | úgynevezetten | úgynevezetteken |
adessive | úgynevezettnél | úgynevezetteknél |
illative | úgynevezettbe | úgynevezettekbe |
sublative | úgynevezettre | úgynevezettekre |
allative | úgynevezetthez | úgynevezettekhez |
elative | úgynevezettből | úgynevezettekből |
delative | úgynevezettről | úgynevezettekről |
ablative | úgynevezettől | úgynevezettektől |
non-attributive possessive - singular |
úgynevezetté | úgynevezetteké |
non-attributive possessive - plural |
úgynevezettéi | úgynevezettekéi |
Derived terms
[edit]- ún. (abbreviation)
Further reading
[edit]- úgynevezett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN