ördögi
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]ördög + -i (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]ördögi (comparative ördögibb, superlative legördögibb)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | ördögi | ördögiek |
| accusative | ördögit | ördögieket |
| dative | ördöginek | ördögieknek |
| instrumental | ördögivel | ördögiekkel |
| causal-final | ördögiért | ördögiekért |
| translative | ördögivé | ördögiekké |
| terminative | ördögiig | ördögiekig |
| essive-formal | ördögiként | ördögiekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ördögiben | ördögiekben |
| superessive | ördögin | ördögieken |
| adessive | ördöginél | ördögieknél |
| illative | ördögibe | ördögiekbe |
| sublative | ördögire | ördögiekre |
| allative | ördögihez | ördögiekhez |
| elative | ördögiből | ördögiekből |
| delative | ördögiről | ördögiekről |
| ablative | ördögitől | ördögiektől |
| non-attributive possessive – singular |
ördögié | ördögieké |
| non-attributive possessive – plural |
ördögiéi | ördögiekéi |
Derived terms
[edit](Expressions):
Further reading
[edit]- ördögi in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN