Jump to content

íve

From Wiktionary, the free dictionary
See also: ive, īve, -ive, Ive, IVE, and I've

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ív (arc, sheet) +‎ -e (his/her/its, possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈiːvɛ]
  • Hyphenation: íve

Noun

[edit]

íve

  1. third-person singular single-possession possessive of ív

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative íve
accusative ívét
dative ívének
instrumental ívével
causal-final ívéért
translative ívévé
terminative ívéig
essive-formal íveként
essive-modal ívéül
inessive ívében
superessive ívén
adessive ívénél
illative ívébe
sublative ívére
allative ívéhez
elative ívéből
delative ívéről
ablative ívétől
non-attributive
possessive - singular
ívéé
non-attributive
possessive - plural
ívééi