álmai

See also: almai and almái

Hungarian

Etymology

álom +‎ -ai (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːlmɒji]
• Hyphenation: ál‧mai

Noun

álmai

1. third-person singular multiple-possession possessive of álom

   Az álmai valóra váltak. ― His/her dreams came true.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	álmai
accusative	—	álmait
dative	—	álmainak
instrumental	—	álmaival
causal-final	—	álmaiért
translative	—	álmaivá
terminative	—	álmaiig
essive-formal	—	álmaiként
essive-modal	—	álmaiul
inessive	—	álmaiban
superessive	—	álmain
adessive	—	álmainál
illative	—	álmaiba
sublative	—	álmaira
allative	—	álmaihoz
elative	—	álmaiból
delative	—	álmairól
ablative	—	álmaitól
non-attributive possessive - singular	—	álmaié
non-attributive possessive - plural	—	álmaiéi