termelékeny

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From termel +‎ -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency), from terem (to produce) + -el (verb-forming suffix).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtɛrmɛleːkɛɲ]
  • Hyphenation: ter‧me‧lé‧keny
  • Rhymes: -ɛɲ

Adjective

[edit]

termelékeny (comparative termelékenyebb, superlative legtermelékenyebb)

  1. productive
    Synonyms: eredményes, jövedelmező, hasznot hajtó, megtérülő, gyümölcsöző, produktív

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative termelékeny termelékenyek
accusative termelékenyet termelékenyeket
dative termelékenynek termelékenyeknek
instrumental termelékennyel termelékenyekkel
causal-final termelékenyért termelékenyekért
translative termelékennyé termelékenyekké
terminative termelékenyig termelékenyekig
essive-formal termelékenyként termelékenyekként
essive-modal
inessive termelékenyben termelékenyekben
superessive termelékenyen termelékenyeken
adessive termelékenynél termelékenyeknél
illative termelékenybe termelékenyekbe
sublative termelékenyre termelékenyekre
allative termelékenyhez termelékenyekhez
elative termelékenyből termelékenyekből
delative termelékenyről termelékenyekről
ablative termelékenytől termelékenyektől
non-attributive
possessive - singular
termelékenyé termelékenyeké
non-attributive
possessive - plural
termelékenyéi termelékenyekéi

Derived terms

[edit]

References

[edit]

Further reading

[edit]