zavaró
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]zavar (“to disturb, bother”) + -ó (present-participle suffix)
Pronunciation
[edit]Participle
[edit]zavaró
Declension
[edit]Inflection of zavaró | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | zavaró | zavarók zavaróak |
accusative | zavarót | zavarókat zavaróakat |
dative | zavarónak | zavaróknak zavaróaknak |
instrumental | zavaróval | zavarókkal zavaróakkal |
causal-final | zavaróért | zavarókért zavaróakért |
translative | zavaróvá | zavarókká zavaróakká |
terminative | zavaróig | zavarókig zavaróakig |
essive-formal | zavaróként | zavarókként zavaróakként |
essive-modal | — | — |
inessive | zavaróban | zavarókban zavaróakban |
superessive | zavarón | zavarókon zavaróakon |
adessive | zavarónál | zavaróknál zavaróaknál |
illative | zavaróba | zavarókba zavaróakba |
sublative | zavaróra | zavarókra zavaróakra |
allative | zavaróhoz | zavarókhoz zavaróakhoz |
elative | zavaróból | zavarókból zavaróakból |
delative | zavaróról | zavarókról zavaróakról |
ablative | zavarótól | zavaróktól zavaróaktól |
non-attributive possessive - singular |
zavaróé | zavaróké zavaróaké |
non-attributive possessive - plural |
zavaróéi | zavarókéi zavaróakéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- zavaró in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN