titoktartó

Hungarian

Etymology

titok (“secret”) +‎ tartó (“keeping”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtitoktɒrtoː]
• Hyphenation: ti‧tok‧tar‧tó
• Rhymes: -toː

Adjective

titoktartó (comparative titoktartóbb, superlative legtitoktartóbb)

1. discreet, secretive (able to keep secrets)

Declension

Inflection of titoktartó
	singular	plural
nominative	titoktartó	titoktartók titoktartóak
accusative	titoktartót	titoktartókat titoktartóakat
dative	titoktartónak	titoktartóknak titoktartóaknak
instrumental	titoktartóval	titoktartókkal titoktartóakkal
causal-final	titoktartóért	titoktartókért titoktartóakért
translative	titoktartóvá	titoktartókká titoktartóakká
terminative	titoktartóig	titoktartókig titoktartóakig
essive-formal	titoktartóként	titoktartókként titoktartóakként
essive-modal	—	—
inessive	titoktartóban	titoktartókban titoktartóakban
superessive	titoktartón	titoktartókon titoktartóakon
adessive	titoktartónál	titoktartóknál titoktartóaknál
illative	titoktartóba	titoktartókba titoktartóakba
sublative	titoktartóra	titoktartókra titoktartóakra
allative	titoktartóhoz	titoktartókhoz titoktartóakhoz
elative	titoktartóból	titoktartókból titoktartóakból
delative	titoktartóról	titoktartókról titoktartóakról
ablative	titoktartótól	titoktartóktól titoktartóaktól
non-attributive possessive - singular	titoktartóé	titoktartóké titoktartóaké
non-attributive possessive - plural	titoktartóéi	titoktartókéi titoktartóakéi

Derived terms

• titoktartóan

Further reading

• titoktartó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN