szükségtelenül

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szükségtelen +‎ -ül (adverb-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsykʃeːktɛlɛnyl]
  • Hyphenation: szük‧ség‧te‧le‧nül

Adverb

[edit]

szükségtelenül (comparative szükségtelenebbül, superlative legszükségtelenebbül)

  1. needlessly, unnecessarily