szólal

Hungarian

Etymology

szól +‎ -al

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsoːlɒl]
• Hyphenation: szó‧lal
• Rhymes: -ɒl

Verb

szólal

1. (intransitive) to speak, say

Usage notes

This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• szólal (…) meg, meg … szólal ― megszólal
• szólal (…) fel, fel … szólal ― felszólal

Conjugation

conjugation of szólal

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	szólalok	szólalsz	szólal	szólalunk	szólaltok	szólalnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	szólaltam	szólaltál	szólalt	szólaltunk	szólaltatok	szólaltak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szólalni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	szólalék	szólalál	szólala	szólalánk	szólalátok	szólalának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szólal vala, szólalt vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	szólalandok	szólalandasz	szólaland	szólalandunk	szólalandotok	szólalandanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	szólalnék	szólalnál	szólalna	szólalnánk	szólalnátok	szólalnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. szólalt volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	szólaljak	szólalj or szólaljál	szólaljon	szólaljunk	szólaljatok	szólaljanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. szólalt légyen
Infinitive	szólalni		szólalnom	szólalnod	szólalnia	szólalnunk	szólalnotok	szólalniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	szólalás		szólaló	szólalt	―	szólalva (szólalván)		szólaltat

potential conjugation of szólal

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	szólalhatok	szólalhatsz	szólalhat	szólalhatunk	szólalhattok	szólalhatnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	szólalhattam	szólalhattál	szólalhatott	szólalhattunk	szólalhattatok	szólalhattak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	szólalhaték	szólalhatál	szólalhata	szólalhatánk	szólalhatátok	szólalhatának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. szólalhat vala, szólalhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	szólalhatandok or szólalandhatok	szólalhatandasz or szólalandhatsz	szólalhatand or szólalandhat	szólalhatandunk or szólalandhatunk	szólalhatandotok or szólalandhattok	szólalhatandanak or szólalandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	szólalhatnék	szólalhatnál	szólalhatna	szólalhatnánk	szólalhatnátok	szólalhatnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. szólalhatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	szólalhassak	szólalhass or szólalhassál	szólalhasson	szólalhassunk	szólalhassatok	szólalhassanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. szólalhatott légyen
Inf.	(szólalhatni)		(szólalhatnom)	(szólalhatnod)	(szólalhatnia)	(szólalhatnunk)	(szólalhatnotok)	(szólalhatniuk)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(szólalhatva / szólalhatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

• felszólal
• megszólal

Further reading

• szólal in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN